Valószínűleg nincs mindenki pontos tudatában annak, hogy egy fából gyártott szerkezet átlagos élettartama kb. 25 év (legalább ötévenkénti karbantartás, festés, felületkezelés mellett). Az alumínium ablakok esetében ez az idő cea. 40 évre tehető. A műanyag nyílászárók várható élettartama mindkettőn jóval túlmutat. Az első PVC ablakokat az 50-es évek közepén gyártották és építették be, amelyek közül néhányat (fizikai­mechanikai tulajdonságváltozás vizsgálatának céljából) nem oly' rég bontottak ki Németországban, s a vizsgálat során meglepően jó eredményeket kaptak. Az első PVC nyílászárók elkészítése óta korunk tudományos és technikai színvonala rengeteget fejlődött, amely szintén a műanyag ablakok többgenerációs, funkciószerű használhatóságát vetíti előre.

Környezetvédelmi szempontból sem árt, ha tudjuk, hogy amíg az alumínium keretek gyártásánál jóval több szennyező anyag szabadul fel, mint a PVC előállítása során, addig a fa nyílászárók rendszeres karbantartása, felületkezelése ( festés, egyéb vegyi kezelés) során keletkező szennyező anyagok mértéke is jelentős. Mindemellett az erdők irtásával saját életfeltételeinket is jelentősen csökkentjük.

Tudta Ön, hogy egy örökzöld lucfenyő egy év alatt 228 kg oxigént termel (ez egy átlagos, 70 kg testsúlyú ember éves oxigénszükséglete!!!)?

Ha az építőiparban felhasznált anyagok egy része (parketták bútorok, tetőácsozat anyaga) ugyan nem is, azonban a homlokzati nyílászárók teljes egésze kiváltható PVC-ből készült korszerű termékekkel.

Szintén domináns érv lehet a megfelelő nyílászárók kiválasztásánál a hőmegtakarítás. Statisztikai adatok szerint az összes hőveszteség 40 %-a a nem megfelelő nyílászáróknak köszönhető. A hőveszteséget illetve a hőmegtakarítást a hőátbocsátási tényező segítségével mérhetjük. Mértékegysége a W/m2K . Ez az érték - az európai hőtechnikai előírásoknak megfelelően - megmutatja, hogy 1 m2 felületen 1 Kelvin (külső és belső terek között mért) hőmérsékletkülönbség esetén hány Watt energiaátadás történik egy óra alatt. A mai viszonyok között használatos falazati elemek hőátbocsátási tényezője 0,5-0,7 W/m2K. A megfelelő komfortérzet biztosításához, illetve a kívánt szintű energiamegtakarítás elérésében fontos szerep jut a választott homlokzati nyílászárók épületfizikai tulajdonságainak.

Az Uniós előírásoknak megfelelően külön mérjük a szerkezetek egészének (Uw), a keretnek (Ut), illeve az üvegezésnek (Ug) a jellemző értékeit. A Nyugat-Európában jelenleg érvényben lévő építőipari szabványok szerint (amelyet hazánk is fokozatosan átvesz) már nem lehet Uw=1,8 értéknél rosszabb nyílászárót az épületekbe beépíteni. A Fischer Ablak Kft. által gyártott 3-kamrás szerkezetek Ufértéke= 1,8, az 5-kamrás szerkezeteké Uf=1,3 W/m2K. A fenti előírás könnyen teljesíthető bármely Fischer nyílászáró esetében, amelybe 1,3 W/m2K értékű hőszigetelő üvegezés kerül beépítésre.

Mivel a nyílászárók meghatározó felületét (több mint 70 %-át) az üvegezés teszi ki, így ennek a hőátbocsátási tényezője döntően befolyásolja a teljes szerkezet hőmegtartó képességét. A hőszigetelt üvegek két-vagy több üvegtábla összeépítésével, körös-körül párazáró kivitelben készülnek. A különösen energiatakarékos üvegezésnél az üvegtáblák belső felülete egy ultravékony, nagyhatékonyságú, aktív nemesfém (ezüst) bevonatot kap, illetve lehetőség van a hőszigetelő képesség nemesgázok (argon, krypton, xenon) általi további fokozására az üvegtáblák közötti tér kitöltése által. Ehhez nyújt segítséget az alábbi táblázat (I. sz. táblázat).

Másik nagyon fontos épületfizikai tulajdonság a nyílászárók vonatkozásában azok hangszigetelő képessége. A hangszigetelés az ablakok azon tulajdonsága, amely révén a helyiségekbe bejutó, külső eredetű zaj a szükséges, károsodásmentes mértékig lecsökkenthető.

A fokozott közúti, vasúti, légiforgalmi zajterhelés miatt szükség van a nyílászárók fokozott zajvédelmére. A hangszigetelést a frekvencia függvényében a léghanggátlási szám ("R" dB) jellemzi. Az emberi fül 16-tól 16 ezer Hertzig tartó frekvenciatartományt képes érzékelni. A 20 dB-nél kisebb hangokat nem hallja, a 100 dB-nél nagyobbakat tartósan, károsodás nélkül nem viseli el. A fájdalomküszöb 120-130 dB érték között található.

A normál összetételű ( 4-16-4)hőszigetelő üvegek léghanggátlása 33-36 dB, amely különböző tényezők által tovább növelhető, ilyen pl.:

• aszimmetrikus vastagságú üvegek alkalmazása, térköz távolság növelése,
• rétegszám növelése,
• térköz kitöltés speciális gázzal,
• ragasztott üvegrétegek alkalmazása,

Néhány jellemző zajszint összehasonlításképpen:

• normál beszéd: 45-50 dB
• városi zaj: 70-90 dB
• repülőtér közelsége: 130-160 dB

A megadott zajcsillapítási értékek azt fejezik ki, hogy adott zajterhelésű környezetben mennyivel csökken a kintről a belső helyiségbe jutó zaj mértéke. Ezt mutatja meg nekünk a mellékelt táblázat II és III. számú táblázatok. << vissza